Élelmiszer-hulladék kezelése Bokashi módszerrel
Bizonyos élelmiszer-hulladékokat, például húst, halat és tejtermékeket a legtöbb hagyományos komposztálási rendszerben nem ajánlott komposztálni. Ezek az anyagok nagyon tápanyagdúsak, ezért kellemetlen szagokat okozhatnak és/vagy rágcsálókat és más nem kívánt kártevőket vonzhatnak. Az ilyen élelmiszer-hulladékok komposztálásra való előkészítésére azonban létezik egy megoldás: a Bokashi fermentáció. Ehhez egy Bokashi készletet használunk.
A készlet két vagy több légmentesen zárható vödörből áll, amelyek általában leeresztőcsappal vannak ellátva, valamint Bokashi oltóanyagból. Az oltóanyag általában gabonakorpából áll, amelyet tejsavbaktériumokkal (laktobaktériumokkal) és élesztőgombákkal oltottak be. Ezek a mikroorganizmusok fermentálják az élelmiszer-hulladékot vagy más megfelelő szerves anyagokat.
A Bokashi módszerhez az élelmiszer-hulladékot apró darabokra kell vágni, rétegenként a vödörbe helyezni, és minden réteget kis mennyiségű Bokashi-korpával megszórni. Az anyagot erősen le kell nyomni, hogy a lehető legtöbb levegőt kiszorítsuk belőle. Ezután a vödröt a fedéllel légmentesen le kell zárni, hogy ne juthasson be oxigén. Folytassa az élelmiszer-hulladék és a Bokashi-korpa hozzáadását, amíg a vödör meg nem telik. Ezután hagyja lezárva néhány hétig. Néhány naponta nyissa ki a leeresztőcsapot is, hogy kiengedje az esetlegesen keletkezett folyadékot. Ez a folyadék 1 rész Bokashi-folyadék és 10–20 rész víz arányában hígítható, majd növényi trágyaként használható.
Amikor az egyik vödör megtelt, ugyanilyen módon elkezdheti megtölteni a következő vödröt. A baktériumok és az élesztőgombák fermentálják az élelmiszer-hulladékot – vagyis az anyag anaerob körülmények között lassan lebomlik –, anélkül, hogy kellemetlen szagok keletkeznének. Néhány hét elteltével a fermentációs folyamat befejeződik, és az anyag kivehető. A fermentált anyag ezután nitrogénben gazdag „zöld” anyagként komposztálható. Ehhez nagy mennyiségű, szénben gazdag „barna” anyaggal kell összekeverni egy rágcsálók számára hozzáférhetetlen komposztálórendszerben. Alternatív megoldásként szellőző, rágcsálóbiztos edényben földdel is összekeverhető, és ott tovább bomolhat.
A laktobaktériumok „fakultatív” szervezetek. Ez azt jelenti, hogy anaerob és aerob körülmények között egyaránt aktívak lehetnek. Anaerob körülmények között tejsavat termelnek, amely megakadályozza a káros szervezetek elszaporodását a Bokashi vödörben. Aerob körülmények között oxigént használnak az anyagcseréjükhöz. A fermentált anyag nagyon gyorsan komposztálódik, amint a laktobaktériumok anaerob körülményekről aerob körülményekre váltanak. Az eredmény tápanyagban gazdag komposzt, illetve talaj, amelyben az élelmiszer-hulladék teljesen lebomlott.
